2012. január 12., csütörtök

Paprikából jancsika

A címmel arra próbálok utalni, hogy szeretem a tárgyakat és az eszközöket nem a rendeltetésének megfelelően használni.

Erre az első példa következik:
A vatelin. Arra született, hogy takarók, falvédők, faliképek bélése legyen, esetleg babák, egyéb figurák kitömésére szolgál.
De nem nálam! (na jó, azért erre is használom...)
Nálunk a gyerekszobában, a falon teljesít szolgálatot, mint felhő.

Az úgy volt, hogy kékre festettük a gyerekszobát, hogy olyan legyen, mint az ég. Hogy azonban a puszta színnél több is utaljon arra, hogy mit is szimbolizáltunk, kellettek felhők. Valami pihe-puha szivacsos izét szerettem volna, és ekkor ugrott be a vatelin. Már csak arra kellett valamit kitalálnom, hogyan kerüljön a falra. Mivel ez egy áttetsző anyag, szükség volt valamire, ami ad egy jó kis fehér alapot. Ezt egyszerű műszaki rajzlappal oldottam meg. Hobbiragasztóval ráragasztottam a vatelint, körbevágtam valami felhő-alakot, a hátoldalára kétoldalú ragasztó-darabokat tettem, majd ennek segítségével a falra rögzítettem.
Íme ő:
Sorozatgyártással készült még jónéhány, így lett az ég egyértelműen ég.
Biztos, ami biztos alapon fali matricából odaszédült még pár pillangó, valamint egy-egy pónit festettem fel a lányok kérésére.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése