2012. december 1., szombat

Kézműveskedés a gyerekekkel: mikulásos cukorkatartó

Amíg a nagyobb készítette a társának szánt meglepit, addig a hétévest is le kellett foglalni vmivel. Hát, ő volt a nehezebb eset. Neki semmi sem jó. Nem akart ugyanolyat. Ceruzát végképp nem. Kukucsolóst akar. Hiába mondtam, hogy olyat nem tud, azt varrni is kell. Akkor kitaláltam, hogy ő készítsen piros papírból süveg alakú télapót. Na, az végre jó volt. Aztán kiderült, hogy mégse, mert külön testet akart neki, hogy a süveg csak a sapkája legyen. Jó, akkor legyen WC papír-gurigából a teste. De nem volt itthon üres guriga, ami volt, az meg épp megkezdett állapotban volt és nem, én nem voltam hajlandó letekerni emiatt az összes papírt (tudom, dög vagyok).
Törtem a fejem, mire tehetnénk még a sapkát. Konzervdobozra persze a gyereknek nem jó (nincs indok, hogy miért, nem jó neki és kész. pffff.)
Kimentem a kamrába szétnézni. Szembejött egy rakat befőttes üveg. Beugrott, hogy akartam és befőttes üvegből halloweenre cukorkatartót csinálni úgy, hogy narancssárga filccel körbetekerem (bevonom), és a filcen vágok nyílást, mintha egy tökre vágnék "tökfej-mintát", és majd a kivágott nyíláson átlátszanak a cukorkák, és hogy ez milyen tuti lesz. Aztán a könyvjelzőkre elfogyott a narancsszínű filc, ez az ötlet elmaradt, a cukorkák azonban ott figyeltek a kamrapolcon a díszítetlen befőttes üvegben.
Mért ne lehetne akkor télapó belőle?
NA, ez végre tetszett a hétévesemnek is.
Meg is csináltuk. Már csak a bojt volt hátra a sapkára, amikor az én kis drágám egy jól irányzott könyökmozdulattal lelökte. Az üveggel együtt az agyam is eldurrant, nála pedig, hogy stílusos legyek, eltörött a mécses. A legkisebb is fölébredt a zajra, így totál volt a káosz.
Aztán a kicsi valószínűleg megtalálta a cumiját, eldünnyögött még egy kicsit az ágyában, én összetakarítottam a cserepeket, kerestem két másik üveget.
Alkut kötöttem a lányokkal: mindkettő készíthet egy-egy ilyet (ja, mert a nagyobb irigykedett erre), ha az egyik eteti a kistesót, míg a másikkal megcsinálom ugyanezt még egyszer. S lőn.

Ez lett a vége:












Első kép: töltetlenül, második képen cukorral. Utóbbi képen látszik, hogy még kukucsolni is lehet velük :)

Sajnos a fázisfotókra a fényképező aszongya, hogy azonosíthatatlan kép, így azok elvesztek.
De sztem a kép alapján egyszerűen elkészíthető.
Egy piros téglalap a ruhája (filcből van, de papírból is lehet), van rajta egy fekete öv sárga csattal. A sapi esetünkben papír (negyedkörből). A kör sugara (r) a kupak kerületéből (k) számítható:
k+2 cm=2*r*3,14/4
ebből a szükséges sugár: r = (k+2cm)*2/3,14
A szakáll, a sapka bojtja és pereme fehér polár, a lányok szabták kényükre-kedvükre. Az egyes elemek ragaszthatók kétoldalú ragasztóval, vagy nagyobb gyerekek ragasztópisztollyal is próbálkozhatnak.

A szemük boltban kapható, előregyártott darab, de papírból vagy filcből pillanatok alatt kivágható egy nagyobb fehér és egy kisebb fekete kör, én forró ragasztóval rögzítettem az üvegre (ezt én csináltam, mert apró).

A sapi nincs a kupakra rögzítve, így annak mozgatásával kukucskálhat a mikulás. Nálunk a lányok külön jót játszottak így vele, hogy az egyik mikulás folyton horkolt, a másik ébresztgette, hogy "gyerünk, Miki, meló van!" :) Még videóra is fel kellett vennem az ökörködésüket, Apának pedig meg kellett nézni, mikor hazajött.

A kisebbiknek annyira tetszett, hogy minden áron be akarta vinni a suliba, akkor már persze a nagyobb is. Állítólag ha kifogy, hazahozzák.

Megjegyzés: jó ajándék lehet télapóra is, csomagba a gyerkőcnek, vagy osztálytársnak elkészíteni, de akár adventi meglepi részeként elkészítve vagy darabokban, hogy a gyerek maga készíthesse el (tehát csak a hozzávalókat kapja meg).



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése